II.RÉSZ

-Azt hiszem,hogy...-nézett a szemeimbe Thomas. A szemeiben zavarodotság látszódott, majd lehajtotta a fejét és a hajába túrt.
-Mit hiszel?-néztem rá kérdően.
-Tudod, hogy szeretlek és mindent megadnék érted, de hatalmas hibát követtem el...-folytatta volna, de félbe szakítottam.
-Ugye nem?! Nem tetted meg megint?! Ugye nem...?-néztem rá könnyes szemekkel. Egy éve volt talán, mikor megtörtént amit nagyon nem akartam. Akkor is a nagyszüleinél volt. Mikor hazajött, összevolt zavarodva, mindent össze-vissza magyarázott,míg ki nem bökte, hogy megcsalt. Akkor olyat tettem amit nem kellett volna. Emiatt a hiba miatt kötök kendőt mindig a bal csuklómra. Akkor igértette meg velem Ash,hogy ilyet többet nem csinálok. Thomassal akkor párnapig különvoltunk,de ő végig hívogatott és sms-ekkel bombázott,amikre nem reagáltam. Aztán megunta és eljött hozzám, és egy alkut kötöttünk, hogy, ha mégegyszer előfordul akkor vége és amíg ő hű hozzám én is hozzá.
-Sajnálom Rose... Sokat ittam és...
-Ó persze sokat ittál és?!- keltem fel a padról és kezdtem kiabálni vele
-Sajnálom!Ne sírj kérlek... Tudod, hogy szeretlek.-kelt fel és fogta volna meg a kezem,de elrántottam és elkezdtem hátrálni.
-Ha szeretnél nem tetted volna meg megint! Megbeszéltünk valamit. Én tartom hozzá magam. Viszlát Thomas.-mondtam a könnyeimmel küszködve, és egy utolsó pillantást vetettem rá,majd megfordúltam.
-Rose, ne csináld!-kiáltott utánnam, de nem érdekelt. Elkezdtem futni,magam sem tudtam, hogy hova menjek.Magányra volt szükségem. Egy tíz perc futás után elkezdtem sétálni. Még mindig vizes volt a hajam meg a ruhám is, de ez érdekelt a legkevésbé most. Még fél óránát csak sétáltam,míg a tengerparton találtam magam. Megkerestem azt a helyet,ahova Ash-el ültünk ki mindig,majd odaérve leültem és kiengedtem a könnyeim. A telefonom folyamatosan csipogott és csörgött,amikre nem reagáltam. Mikor kezdtem megunni,akkor megnéztem. Thomas és Ash is hívott és sms-eket is írtak. Megnyitottam az sms-eket és Ash nevére nyomtam. Kérdezte,hogy hol vagyok,mert Thomas keresett nála és kérte, hogy vegyem fel a telefont vagy hívjam vissza. Egy tíz percig még ott ültem,mikor valaki mellém ült.
-Rose... Mitörtént?-törölte le Ashton a könnycseppeim.-Mit csinált az a rohadék megint?!-mondta kissé ingerülten, mire ránéztem és a nyakába temettem az arcom és elkezdtem szinte zokogni. Ash szorosan átölelt,majd megszólalt.
-Ne sírj... Nem érdemli meg,hogy miatta sírj. Sokkal jobbat érdemelsz. De ezt te is tudod ugye?-emelte meg a fejem az államnál fogva.
-Azt mondta, hogy szeret... Miért hazudott? Ha meg szeret, akkor miért tette ezt velem?-mondtam remegő hangon, miközben a szemeibe néztem.
-Mert egy nyomorék,és nem érdemel meg téged. De kérlek ne sírj, tudod, hogy ennél jobban semmit sem utálok,ha te sírjsz.-ölelt át szorosan. A telefonom megint elkezdett csörögni és csipogni.Kivettem a zsebemből és kikapcsoltam, majd letöröltem a könnyeim. A tengerre néztem,és a nap már lemenőben vot.
-Nem akarsz haza menni?-nézett rám Ash,mire én csak megráztam a fejem.-De nem maradhatsz itt, ugye tudod?
-Aludhatok ma is nálad?-néztem rá, mire ő megpuszilta a homlokom és bólinott.
-Anyud nem lesz mérges?
-Dehogy is!-mosolyodott el,majd felkelt, leporolta a nadrágját és felém nyújtotta a kezét. Megfogtam a kezét majd én is felkeltem és leporoltam a nadrágom.Ő szorosan átölelt, mire én megszólaltam.
-Köszönöm...
-Mégis mit?-nézett rám Ash.
-Mindent.-nyomtam egy puszit az arcára, mire elmosolyodott és az autója felé vettük az irányt,ami az út szélén parkolt. Beszáltunk a kocsiba és indultunk is. Én egész úton csak az ablakon néztem ki, némán. Mikor oda értünk,kiszálltunk a kocsiból majd bementünk a házba. Az ajtóban levettük a cipőnket majd Ash el kiáltotta magát.
-Anya megjöttem!-amint kimondta Anne már itt is volt.
-Ó,sziasztok-nézett ránk mosolyogva.
-Anyu, ugye nem baj, hogy Rose itt marad éjszakra?-nézett rá kiskutya szemekkel Ash.
-Dehogy is! Fél óra és vacsora,úgy készüljetek!-mondta,majd el is tünt.
-Gyere adok száraz ruhát.-mosolygott rám és el is indult a szobájába,én pedig szó nélkül követtem.
-Nagy lesz rád, de megteszi.-mosolyodott el és oda adta az egyik Green Day-es pólóját, és egy melegítő nadrágot.-Ha le akarsz fürödni kaja előtt, akkor tudod hol a fürdő.-mosolyodott el majd lement a nappaliba, én pedig a fürdő felé vettem az irányt. A hajam kibontottam, a vizes ruháim a szárítóra tettem,és beálltam a tusoló alá,amiből szinte forró víz folyt. A hajamra is engedtem vizet, majd olyan tíz perc elteltével kiszáltam alóla,a hajam a törülközőbe tekertem, felöltöztem,majd nagyából megtöröltem a hajam és a fejem tetejére fogtam egy kontyban. Ash ruhája elég nagy volt rám, de nem nagyon érdekelt. Mikor kész voltam a nappaliba mentem ahol Ash, Lauren és Harry ült.
-Sziasztok!-köszöntem nekik majd leültem Ash mellé.
-Szia!-mondták szinte egyszerre.
-Jobban vagy?-nézett rám Ash.
-Kicsit.-húztam el a számt és szemeim könnyel teltek meg.
-Nehogy megint sírj!-karolt át Ash.
-Nem fogok. Tovább kell lépnem, mégha rohadtul fáj is.-töröltem meg a szemem mire Anne hangja csendült fel.
-Kész a vacsora!-erre mindenki felkelt és a konyha felé vette az irányt,de Ash megfogta a kezem és visszahúzott.
-Igérd meg, hogy nem fogsz sírni! Miatta ne kérlek... Nekem is fáj, ha te sírsz.-mondta és végig simította az arcom.
-Nem fogok sírni, igérem.-mosolyogtam rá,mire majdnem megcsókolt megint, de Harry kikiáltott.
-Ha nem jöttök nem marad!-erre Ash elkapta a fejét és a konyha felé vette az irányt.
-Jövünk, na!-kócolta meg Harry haját. Két üres szék volt, egymás mellett amikre leültünk. Anne húsos pitét készített. Egy párszor ettem már ilyet,de olyan finomat még nem mint amilyen finomat Anne készít. A tányéromra tett Ash egy szelettel, majd a sajátára is tett egyel.
-Köszi.-mondtam neki, de nem néztem rá. Elösszőr azt hittem,hogy csak képzelődtem mikor megakart csókolni, de ismét megakart. Lehet csak megsajnált. Próbáltam okokat keresni,de mind hülyeségnek találtam, így inkább hagytam
-Mesélj valamit Rose.Thomassal jól megvagytok?-kérdezte meg Anne mire megálltak a kezeim és egy sóhaj után megszólaltam.
-Szakítottunk.-nyeltem egy nagyot,majd a tányérom kezdtem el bámulni.
-Ohh sajnálom...Nem tudtam..-mondta Anne.
-Semmi gond,nem tudhadta még.-eröltettem magamra egy mosolyt, majd éreztem, hogy egy könnycsepp gördül le az arcomon amit gyors letöröltem. Pár falat után letettem a villám és megtöröltem a számat a szalvétában.
-Köszönöm,nagyon finom volt.-mondtam és letettem a szalvétát az asztalra.
-Egyél csak!-mondta Anne mosolyogva.
-Köszönöm,de egy falat sem fér már belém.-mosolyogtam vissza majd felkeltem a székről és Ash szobájába mentem a telefonomért. Felültem Ashton ágyára, majd a takaróját magamra húztam és bekapcsoltam a telefonom. Több mint száz nemfogadott hívásom volt, és kétszáz sms-em. Az utolsó értesítés félórával ezelötti, szóval feladta végre. A szememből újabb könnycseppek törtek ki,amiket gyors letöröltem mert valaki a szoba felé jött.
-Bemehetek?-kérdezte meg Ash.
-Persze.-szóltam ki az ajtón,mire egy tál csokis eperrel és egy dvd-vel jött be a szobába. A tált letette mellém az ágyra,majd a dvd lejátszóhoz lépett és berakott egy filmet.
-Mit nézünk?-kérdeztem, miközben egy epret vettem ki a tálból.
-A kedvenced.-mosolygott rám, majd leült mellém az ágyra, az epreket pedig közénk rakta.
-Komolyan?-csillantak fel a szemeim. A kedvenc filmem az Éhezők viadala, amit Ash kinem állhat.
-Igen, de csak mert ramaty állapotban vagy.-bökte meg az orrom,mire eszembejutott az ami majdnem történt.
-Ő,Ash...-néztem rá, kissé zavarodottan, mert nem tudtam, hogy hogyan kérdezzem meg.
-Igen?-nézett rám azokkal a gönyörű szemeivel.
-Őő...-mikor rámnézett, minden magabiztosságom szertefoszlot, így gyors kitaláltam valamit.-Köszönök mindent. Nem sokkan tennék ezt meg.
-Ugyan. Egy ilyen nagyszerű lánynak mint te, mindenki segítene.-mosolyodott el, mert látta, hogy kissé elpirultam. A filmet csendben néztük,miközben az epret ettük. Amikor elfogyott, Ash letette a földre a tálat,majd levette a pólóját és a nadrágját,és lefeküdt mellettem az ágyon majd betakarózott. Pár perc múlva én is lefeküdtem, és a fejem a mellkasára hajtottam.Szerettem a szívverését hallgatni és az illatát. A film felénél hallottam, hogy Ash elaludt, így kikapcsoltam a tévét,majd lefeküdtem az ágy másik felére aludni. Pár perc múlva,mikor majdnem aludtam, Ash megszólalt.
-Rose... Alszol?-suttogta mellettem feküdve.
-Nem még.-fordultam meg, és közelebb volt mint számítottam rá, hiszen alig pár centi volt köztünk.
-Nem tudok aludni..-mondta Ashton és a hátára feküdt.
-Miért nem?
-Mert van valami,amit megszeretnék tenni, de nem tehetem.-suttogta Ash.
-Miért ne tehetnéd azt amit szeretnél?-néztem rá kérdően,de ő még mindig a plafont nézte.
-Mert lehet,hogy tönkretennék egy barátságot vele.-sóhajtott egyet.
-Ha nem teszed meg akkor soha nem jössz rá. Nem feltétlenül megy tönkre a barátságotok.-kezdtem el bámulni a plafont, mire ő felkönyökölt és a szemeimbe nézett.
-Szóval, szerinted tegyem meg?-nézett rám kérdően.
-Kockázat nélkül nincs eredmény.-mosolyogtam rá, de mire befejeztem a mondatot a puha és édes ajkait éreztem a sajátomon. Mikor feleszméltem egy hírtelen mozdulattal kicsúsztam alóla és felültem.
-Sajnálom.-ült fel és nézett rám. Egy ideig csak néztem rá, majd megszólaltam.
-Nem tudom, hogy sajnálatból teszed, vagy így érzel, de Ash...-nem tudtam befejezni mert félbe szakított.
-Nem kellett volna tudom. Inkább a kanapén alszok.-megfogta a párnáját és a takaróját, majd elindult kifelé, de az ajtóban még megfordult- Sajnálom Rose... Te mondtad, hogy kockázat nélkül nincs eredmény. Jó éjt.-mondta, és még mielőtt hozzá szólhattam volna már el is tünt. Nem tudtam mit tegyek, legszivesebben elmentem volna valahova messzire, de sötét volt már és egyedül nem szeretek mászkálni éjszaka. Előkerestem a telefonom, majd megnéztem az órát, ami fél tizenegyet mutatott. Megnyomtam az oldalán a kis gombot, beraktam a párnám alá majd próbáltam aludni. Végig gondoltam, hogy az imént mitörtént. Ezentúl biztos nem tudok úgy nézni Ash-re mint eddig. Soha sem gondoltam arra, hogy ő érez irántam valamit. Sok időt töltöttünk egymással, de csak barátok vagyunk. Vagy is az ő szemében nem. Vajon mióta akarta ezt megtenni? Azért nem tette meg eddig mert félt Thomastól? Thomas... Hiányzik. Vajon csak játszott velem? Vagy csak nem akart összetörni azzal, hogy nem szeret? És, ha szeret? Nem biztos nem... Akkor nem tette volna ezt. Egy ideig még gondolkoztam és forgolódtam, amikor megcsippant a telefonom. Kivettem a párnám alól és a kijelzőre néztem. Richard neve villogott ott amire rányomtam és elkezdtem olvasni az sms-t.
"Hol vagy?! Úgy volt, hogy ma jössz haza! Itt kamuzok miattad anyuéknak! Remélem nyomós okod van, hogy miért nem vagy itthon. Holnap legkésőbb 10-re legyél itthon! Ja és Thomas keresett." Most jutott eszembe, hogy nem szóltam nekik. Na már mindegy. Holnap tízre otthon leszek és megoldva. Thomas meg remélem feladja végre. Ő rontotta el. Menjen az új csajához. Engem elfelejthet már. Nem fogom ezt megbocsátani neki soha. Ahogy gondolkoztam, azon kaptam magam, hogy sírok. Megpróbáltam aludni, de egy ideig nem ment, de a végén álomba sírtam magam.

I. RÉSZ

Egyszercsak arra kelltem fel, hogy Ash visz fel a szobájába, és az ágyához érve megbotlott valamiben, és majdnem rám esett. Póbált halkan felkellni, de már fent voltam csaknem tudta.
-A francba..-suttogta mire megfordúltam és oldalba böktem
-Béna.-nevettem el magam.
-Haha, inkább köszönhetnéd, hogy nem hagytalak a kanapén.- bökte meg homlokom.
-Köszönöm.-mondtam,majd felkeltem és átöleltem.-Amúgy...Hány óra?
-Hajnali kettő. Olyan fél tizenkettőkor aludtál el.-mondta, miközben a szemét dörzsölte.
-Értem. Na hozd a szokásos alvóhelyem, vagy a kanapén alszok. Nehogy már, a saját házadban ne aludhass az ágyadban!-néztem rá,miközben ő a fejét csóválta.Igen, elég sokszor aludtam itt és mindig egy felfújhatós matracon aludtam.
-Ha idáig elhoztalak,akkor itt alszol!-mutatott a mögöttem lévő ágyra.-Én alszok most a matracon,és pont.-mosolygott rám, majd ki is ment. Én kivettem addig a táskámból a fekete pólót és felvettem. A póló a combom közepéig ért, így a nadrágom is levettem majd befeküdtem Ash ágyába, és elkezdtem a telefonom nyomkodni.Pár perc múlva Ashton vissza jött egy matraccal a kezében, amit az ágy mellé rakott. Elővett magának egy párnát és egy takarót. Lerakta őket a matracra, majd levette a pólóját és a nadrágját és lefeküdt a matracra. Ashtonnak kidolgozott felsőteste van, a sok dobolás miatt. Eleinte kicsit zavart, hogy csak így levette magáról a felsőjét, de már megszoktam.
-Anyud, és tesódék amúgy hol vannak?-Ashton a családjával él,öccsével Harryvel, hugával Laurennel és az anyukájával Anne-val. Az apja még régen elhagyta őket...
-Lauren bartnőjénél, Harry az osztálytársánál anyu pedig dolgozik.-mondta majd lefeküdt a matracra és betakarózott.-Na, de én alszok. Jó éjt!
-Jó éjt!-mondtam,majd én is lefeküdtem. Nem kellett sok idő és mindketten elaludtunk.
Reggel mikor felkeltem, Ash még aludt. Megnéztem a telefonomon az órát, ami 10 órát mutatott. Halkan lemásztam az ágyról és a fürdő felé vettem az irányt. A kezemmel kifésültem a hajam, majd a fejem tetejére kötöttem. Megmostam az arcom, majd vissza mentem a szobába a ruhámért. Mikormegfogtam, akkor jöttem rá,hogy tiszta hab. Elővettem a másik fekete farmerem, aminek a térdei kivannak vágva és felvettem. Az előzőnapi ruhám beleraktam a táskába,majd lementem a nappaliba,onnan meg a konyhába. Mindenhol párnák, pizzadarabok és papírok vannak a földön, a kanapék és a fotelok tiszta habok, meg helyeken a fal is. A konyhába elővettem két bögrét és csináltam két bögre forrócsokit,aminek a tetejére tejszínhabot nyomtam, és cukor darabokkal meg csoki darabokkal szórtam meg. Megfogtam a két bögrét és felmentem Ash szobájába. Leültem a matrac mellé, a bögréket pedig az éjjeli szekrényre raktam.
-Ash!-suttogtam a fülébe,denem ragált semmit.Megráztam a vállát, de még mindig semmi Egy ideig próbáltam keltegetni,míg meguntam és ráugrottam miközben afülébekiabáltm.
-Ashton kellj fel!-kiáltottam a fülébe mire felriadt.
-Muszály kiabálni?!-húzta a párnát a fejére.
-Bocsánat...De csináltam forrócsokit!-levettem a fejéről a párnát és kiskutya szemekkel néztem rá.
-Jó,most az egyszer megbocsátok!-nevetett és közben megölelt, utánna megfogtuk a bögréket és a nappali felé vettük az irányt.
-Jézus isten...-mondta Ashton a nappalit látva.
-Segítek majd.-mosolyogtam rá, és leültem a kanapé egy olyan részére ami nem volt habos.
-Imádlak ilyenkor,ugye tudod?-nevetett Ashton és ő is keresett a kanapén egy helyet ami nem habos. Megittuk a forrócsokikat, majd Ash felment és felvett egy fekete pólót és egy melegítő nadrágot, majd két vödörrel és tisztítószerekkel, gumikesztyűkkel és szivacsokkal jött le. Összeszedtük a szemetet egy zsákba, majd minden kitakarítottunk,a végére csak a felmosás és söprögetés maradt.
-Rose...-szólt hozzám Ashton, és ahogy odafordultam egy vödör vizet kaptam az arcomba, majd elnevette magát és menekülőre fogta.
-Te szemét!-nevettem el magam, és a másik vödör vízzel kezdtem el kergetni,amit rá is borítottam. Utánna a különféle cuccokat fújtunk egymásra, és öntöttünk míg a hátamra nem estem.
-Béna!-nevetett Ashton, de ahogy fel akart kelni,kicsúsztak a lábai és rám esett, de nem ütött meg mert megtartotta magát.
-Te beszélsz?-nevettem el magam, majd a szemébe néztem. Gyönyörű szemei vannak Ash-nek, szinte mindig elvesztem bennük ahogy most is. Egy ideig így maradtunk,míg elnem kezdett közelíteni felém. Nem tudtam, hogy reagáljak,egyszerűen le blokkoltam, és mikor már éreztem a lehelletét az ajkaimon,és majdnem csókban törtünk ki megszólalt a csengő. Ekkor eszméltünk fel, hogymit csinálunk, Ash elsápadt,majd felugrott és az ajtóhoz sietett. Én nem tudtam mit csináljak,felültem töröküllésbe és vártam. Hallottam,hogy kinyissa azajtót és beszél valakivel, majd oda kiáltott nekem.
-Rose,itt van Thomas!-elösszőr nem fogtam fel mit mond, majd felkeltem és az ajtóhoz futottam.
-Thomas!-ugrottam a nyakába.
-Szia.-látszott rajta, hogy nem őszintén mosolyog.
-Baj van?-néztem rá kicsit megrémülve. Thomas Ash-re pillantott mad sóhajtott egyet.
-Beszélhetnénk?-nézett a szemeimbe és nyelt egyet.
-Persze csak elmegyek a cuccomért. Ash ugye nem baj?
-Nem dehogy, befejezem egyedül a pakolást.-mosolygott rám. Bólintottam, mad felszaladtam a lépcsőn. Felvettem a cipőm, a telefonom a kezembe vettem, a táskát ahátamra és lefutottam a lépcsőn.Megöleltem Ash-t,majd kiléptem az ajtón.
-Mehetünk.-Thomas bólintott majd el is indultunk, de vissza kiáltottam Ash-nek.-Szia,és bocsi!-a szemem sarkából láttam,hogy intett egyet, megrázta a fejét és mosolyogott. Thomassal a közeli parkba mentünk és leültünk egy padra. Thomas sóhatott egyet, majd rám nézett és beszélni kezdett.
-Rose... Sajnálom, de...-nyelt egy nagyot és folytatta a beszédett.-Azt hiszem,hogy...

PROLÓGUS

Sziasztok. A nevem Rose Horal. Tizenhét éves vagyok és Sydney-ben élek a családommal. Van egy bátyám, Richard. Nem épp a legjobb kapcsolatot ápolom a családommal. Az időm nagy részét a pasimnál Thomas-nál, vagy a legobb barátomnál Ashtonnál töltöm. Ha épp nem nálluk vagyok, akkor a szobámban ülök a zongorám, és gitárom társaságában. A zene a gyengém. Így ismertük meg egymást Ash-el. Egy zeneboltban találkoztunk és kezdtünk el beszélgetni a znéről. Aztán megismertük egymást, és legjobb barátok lettünk. Thomas az évfolyam társam már hat éve. Másfél éve kábé, hogy összejöttünk. A szülinapi buliján. Azót vagyunk együt, amit a családom nem díjaz. Szerintük nem kellene komolyan vennem és fiatal vagyok még a komoly kapcsolathoz... Tizenhét évesen. Ma este átmegyek Ashtonhoz, mivel Thomas elutazott a nagyszüleihez egy hétre, otthon meg semmi kedvem maradni. Azt beszéltük meg, hogy 18:00-ra ott leszek nálla. Ránézek az órára és már 16 óra van. Bemegyek a fürdőbe és a kádat teleengedem meleg vízzel. Egy fél órát ültem benne, majd kiszáltam, felvettem a köntösöm és a szobámba mentem. Elővettem egy táskát, kettő fekete farmert, egy Nirvana-s pólót és egy kinyúlt fekete pólót. Az egyik nadrágot és a fekete pólót belerakom a táskába. Keresek elő kettő fehérneműt, az egyiket felveszem a másikat a táskába rakom. Felveszem a fekete farmert és a Nirvana-s pólót, majd előkeresem a fésűm és a tükröm elé állok. Elkezdek fésülködni, majd annyit hallok, hogy csöngetnek. Nem nagyon érdekelt, de mikor meghallottam, hogy a szoba ajtómon kopognak meglepődtem egy kicsit.
-Gyere! - szóltam ki, miközben felkötöttem a hajam.
-Hé! -mondta Ash, miközben bejött a szobába és mellém állt.
-Hát te? Nem úgy volt, hogy én megyek?- kérdeztem miközben megöleltük egymást.
-De, csak nem akartam,hogy egyedül gyere meg a srácokért is elugrunk.-igen a srácok... Ash egy banda része, ő a dobos és még 3 srác van bandában. Luke aki gitározik és énekel mint Michael, és Calum aki pedig basszus gitáron játszik és szintén énekel. Még nem híresek, csak YouTube-ra töltik fel a zenéket, de ettől függetlenűl jól nyomják.
-Óóó, így már értem.-mosolyodtam el, és az éjjeli szekrényemhez léptem,amiről egy kendőt vettem le és a bal csuklómra kötök.
-Mennyi idő múlva indulhatunk?-kérdezte Ash és felhasalt az ágyamra.
-Öt perc és mehetünk.- vágtam rá és becsatoltam a táskám, amit Ash-nek vágtam majd a szekényemből előkerestem egy szürke kapucnis pulcsit, amit a derekamra kötök.
-Írok a srácoknak, hogy tíz perc max és ott vagyunk.-mondta majd a zsebéből előhalászta a telefonját és vissza hasalt az ágyra.
-Én kész vagyok.-mondtam, miközben a fekete Conversemet vettem fel.
-Akkor menjünk.- mondta és ezzel el is is kifele. Felvettem a táskám, majd a bátyám szobája felé vettem az irányt. Mikor oda értem bekopogtam majd megszólaltam.
-Richard elmentem! Anyunak mond meg, hogy holnap jövök haza!-kiabáltam be az ajtón.
-Hova mész?!-vágódott ki előttem az ajtó. -Tán ahhoz a nyomorék haverodhoz már megint?-kérdezte az egyik szemöldökét felhúzva.
-Semmi közöd ahhoz, hogy hova és kivel megyek! Holnap jövök.-mondtam majd elindultam kifelé. Valamit még utánnam kiáltott, de nem értettem, hogy mit. Mikor kiértem Ash már a kocsiban ült. Beültem az anyósüllésre majd elindultunk. Michael-hez mentük, mert a többiek is ott voltak. Mikor megálltunk a ház előtt Ashton dudált egyet, majd pár perc múlva már itt is voltak. Beültek a kocsiba, köszöntünk egymásnak, majd egész úton Green Dayt hallgattunk. Persze ők léggitározva,dobolva és énekelve. Ash házához érve bementünk, majd a nppali felé vettük az irányt. A nappaliban kettő kanapé, fotelek, hangfalak, egy tv van, középen pedig egy dohányzóasztal. Az asztalon többfajta alkohol volt, poharak és legalább tíz doboz pizza. Amint Michael meglátta felkiáltott.
-Pizaaa!-ezt kiáltva a kanapéra ült és az egyiket el is kezdte enni.-Ó haver, egy isten vagy!-mondta miközben a szája televolt pizzával.
-Azért nekünk is hadj!-mondta Cal és Luke akik követték Michael példáját.
-Mint az öt évesek.-mondtam nevetve és leültem a másik kanapéra, majd megnéztem milyen piák vannak, de a sörnél maradtam. Elvettem egyet, majd elkezdtem inni. Ashton ez idő alatt zenét indított. Egy AC/DC zene szólt majd leült mellém és ő is elkezdett inni egy sört.
-Na és... Mi lesz a következő coveretek?- néztem végig a srácokon.
-Nem tudjuk még.-válaszolt Calum.
-Most saját zenével szeretnénk próbálkozni.-mondta Ash.
-Ja, a refrénje már megvan, de elakadtunk itt egy kicsit.-mondta Luke, miközben Michael hevesen bólogatott, mert megszólalni nem tudott, mivel annyi pizza volt a szájában. Mire felfalták majdnem az összes pizzát, és én megittam két doboz sört Cal felpattant és a magasba tartotta a mutatóujját, hogy figyeljünk.
-Ohh yeah!-kiáltotta és elkezdett táncolni, a lehető leghülyébben. A többiek is követték, míg én néztem őket és nevettem.
-Mindjárt jövök!-mondtam és a mozsdófelé vettem az irányt. Kifelé jövet megakadt a szemem két doboz borotvahabon. Az egyiket a zsebembevágtam, a másikat felráztam majd telenyomtam vele a bal tenyerem. Visszaérve Ash mögé lopóztam majd az arcába nyomtam a kezem.
-Ezt megbánod!-nézett rám majd elkezdett kergetni.
-Ha egyáltalán elkapsz!-futottam előle nevetve, de utolért és elkapta a kezem amiben a borotvahab volt és elkezdte rámnyomni.
-Fujj ne!-próbáltam sikítozva és kiabálva elszabadulni tölle. Mikor tiszta borotvahabok voltunk elengedett majd a szemével mutatta, hogy a többieket is. Elmosolyodtam, majd úgytettem mintha menekülnék, miközben utánnam futott.
-De szépek vagytok!-nevetett Michael, de mikor ezt kimondta pont mellé értem és elkezdtem ráfújni a habot, Ash pedig Luke-ra és Calumra fújta.
-Szemét!-pattant fel Luke aki Ash után futott.
-Ti sem ússzátok meg!-mondtam, majd Calra is nyomtam egy kicsit, de valaki kikapta a kezemből és az arcomba kezdte nyomni. A nevetéséről felismertem, hogy Michael az. Mind addig fújtuk egymásra a borotvahabokat míg elnem fogytak. Addigra mindenki tiszta hab volt. Úgy ahogy letöröltük magunkról, majd vissza ültünk a helyünkre. Iszogattunk és hülyültünk míg Luke-nak nem támadt egy ötlete.
-Nem nézünk valami filmet?
-Nézhetünk.-egyeztünk bele mindannyian.
-Úú tudom is mit nézzünk!-lépett a tévé melletti dvd-s polchoz Ash, majd egy kis kersgélés után betett egy filmet.
-Mi a címe?-kérdeztem Ashtont aki elindította a filmet és vissza ült mellém.
-Majd meglátod!- mondta majd elvigyorodott. A tévé képernyőjén megjelent a "Péntek 13" felirat.
-Ugye szivacc?-néztem Ash-re. Utálom a horror filmeket... Tudom, csak film, de mégse szeretem.
-Nyugi.-nézett rám mosolyogva, majd átkarolt. Én a mellkasába temettem az arcom és nem is néztem a filmet, de egyszer csak elaludtam.