Egyszercsak arra kelltem fel, hogy Ash visz fel a szobájába, és az ágyához érve megbotlott valamiben, és majdnem rám esett. Póbált halkan felkellni, de már fent voltam csaknem tudta.
-A francba..-suttogta mire megfordúltam és oldalba böktem
-Béna.-nevettem el magam.
-Haha, inkább köszönhetnéd, hogy nem hagytalak a kanapén.- bökte meg homlokom.
-Köszönöm.-mondtam,majd felkeltem és átöleltem.-Amúgy...Hány óra?
-Hajnali kettő. Olyan fél tizenkettőkor aludtál el.-mondta, miközben a szemét dörzsölte.
-Értem. Na hozd a szokásos alvóhelyem, vagy a kanapén alszok. Nehogy már, a saját házadban ne aludhass az ágyadban!-néztem rá,miközben ő a fejét csóválta.Igen, elég sokszor aludtam itt és mindig egy felfújhatós matracon aludtam.
-Ha idáig elhoztalak,akkor itt alszol!-mutatott a mögöttem lévő ágyra.-Én alszok most a matracon,és pont.-mosolygott rám, majd ki is ment. Én kivettem addig a táskámból a fekete pólót és felvettem. A póló a combom közepéig ért, így a nadrágom is levettem majd befeküdtem Ash ágyába, és elkezdtem a telefonom nyomkodni.Pár perc múlva Ashton vissza jött egy matraccal a kezében, amit az ágy mellé rakott. Elővett magának egy párnát és egy takarót. Lerakta őket a matracra, majd levette a pólóját és a nadrágját és lefeküdt a matracra. Ashtonnak kidolgozott felsőteste van, a sok dobolás miatt. Eleinte kicsit zavart, hogy csak így levette magáról a felsőjét, de már megszoktam.
-Anyud, és tesódék amúgy hol vannak?-Ashton a családjával él,öccsével Harryvel, hugával Laurennel és az anyukájával Anne-val. Az apja még régen elhagyta őket...
-Lauren bartnőjénél, Harry az osztálytársánál anyu pedig dolgozik.-mondta majd lefeküdt a matracra és betakarózott.-Na, de én alszok. Jó éjt!
-Jó éjt!-mondtam,majd én is lefeküdtem. Nem kellett sok idő és mindketten elaludtunk.
Reggel mikor felkeltem, Ash még aludt. Megnéztem a telefonomon az órát, ami 10 órát mutatott. Halkan lemásztam az ágyról és a fürdő felé vettem az irányt. A kezemmel kifésültem a hajam, majd a fejem tetejére kötöttem. Megmostam az arcom, majd vissza mentem a szobába a ruhámért. Mikormegfogtam, akkor jöttem rá,hogy tiszta hab. Elővettem a másik fekete farmerem, aminek a térdei kivannak vágva és felvettem. Az előzőnapi ruhám beleraktam a táskába,majd lementem a nappaliba,onnan meg a konyhába. Mindenhol párnák, pizzadarabok és papírok vannak a földön, a kanapék és a fotelok tiszta habok, meg helyeken a fal is. A konyhába elővettem két bögrét és csináltam két bögre forrócsokit,aminek a tetejére tejszínhabot nyomtam, és cukor darabokkal meg csoki darabokkal szórtam meg. Megfogtam a két bögrét és felmentem Ash szobájába. Leültem a matrac mellé, a bögréket pedig az éjjeli szekrényre raktam.
-Ash!-suttogtam a fülébe,denem ragált semmit.Megráztam a vállát, de még mindig semmi Egy ideig próbáltam keltegetni,míg meguntam és ráugrottam miközben afülébekiabáltm.
-Ashton kellj fel!-kiáltottam a fülébe mire felriadt.
-Muszály kiabálni?!-húzta a párnát a fejére.
-Bocsánat...De csináltam forrócsokit!-levettem a fejéről a párnát és kiskutya szemekkel néztem rá.
-Jó,most az egyszer megbocsátok!-nevetett és közben megölelt, utánna megfogtuk a bögréket és a nappali felé vettük az irányt.
-Jézus isten...-mondta Ashton a nappalit látva.
-Segítek majd.-mosolyogtam rá, és leültem a kanapé egy olyan részére ami nem volt habos.
-Imádlak ilyenkor,ugye tudod?-nevetett Ashton és ő is keresett a kanapén egy helyet ami nem habos. Megittuk a forrócsokikat, majd Ash felment és felvett egy fekete pólót és egy melegítő nadrágot, majd két vödörrel és tisztítószerekkel, gumikesztyűkkel és szivacsokkal jött le. Összeszedtük a szemetet egy zsákba, majd minden kitakarítottunk,a végére csak a felmosás és söprögetés maradt.
-Rose...-szólt hozzám Ashton, és ahogy odafordultam egy vödör vizet kaptam az arcomba, majd elnevette magát és menekülőre fogta.
-Te szemét!-nevettem el magam, és a másik vödör vízzel kezdtem el kergetni,amit rá is borítottam. Utánna a különféle cuccokat fújtunk egymásra, és öntöttünk míg a hátamra nem estem.
-Béna!-nevetett Ashton, de ahogy fel akart kelni,kicsúsztak a lábai és rám esett, de nem ütött meg mert megtartotta magát.
-Te beszélsz?-nevettem el magam, majd a szemébe néztem. Gyönyörű szemei vannak Ash-nek, szinte mindig elvesztem bennük ahogy most is. Egy ideig így maradtunk,míg elnem kezdett közelíteni felém. Nem tudtam, hogy reagáljak,egyszerűen le blokkoltam, és mikor már éreztem a lehelletét az ajkaimon,és majdnem csókban törtünk ki megszólalt a csengő. Ekkor eszméltünk fel, hogymit csinálunk, Ash elsápadt,majd felugrott és az ajtóhoz sietett. Én nem tudtam mit csináljak,felültem töröküllésbe és vártam. Hallottam,hogy kinyissa azajtót és beszél valakivel, majd oda kiáltott nekem.
-Rose,itt van Thomas!-elösszőr nem fogtam fel mit mond, majd felkeltem és az ajtóhoz futottam.
-Thomas!-ugrottam a nyakába.
-Szia.-látszott rajta, hogy nem őszintén mosolyog.
-Baj van?-néztem rá kicsit megrémülve. Thomas Ash-re pillantott mad sóhajtott egyet.
-Beszélhetnénk?-nézett a szemeimbe és nyelt egyet.
-Persze csak elmegyek a cuccomért. Ash ugye nem baj?
-Nem dehogy, befejezem egyedül a pakolást.-mosolygott rám. Bólintottam, mad felszaladtam a lépcsőn. Felvettem a cipőm, a telefonom a kezembe vettem, a táskát ahátamra és lefutottam a lépcsőn.Megöleltem Ash-t,majd kiléptem az ajtón.
-Mehetünk.-Thomas bólintott majd el is indultunk, de vissza kiáltottam Ash-nek.-Szia,és bocsi!-a szemem sarkából láttam,hogy intett egyet, megrázta a fejét és mosolyogott. Thomassal a közeli parkba mentünk és leültünk egy padra. Thomas sóhatott egyet, majd rám nézett és beszélni kezdett.
-Rose... Sajnálom, de...-nyelt egy nagyot és folytatta a beszédett.-Azt hiszem,hogy...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése